Mozsgó kastélya a település közepén áll. Még ma is szép park veszi körül. A kastélyparkot a Petőfi utca, Batthyány utca, Mátyás király utca határolja.

A kastély temetőkápolnája és családi mauzóleuma a Batthyány utcai kerítés közepétől kívülről is jól látható. Még romosan is szép épület! Félköríves boltívei a római és bizánci építészet korai stílusát mutatja kívülről. Rövid szárú kereszt alaprajza a korai keresztény építészet centrális alaprajzának felel meg. Az itáliai Ravenna Galla Placidia-mauzóleuma jó példa lehetett. Talán nem is kell ilyen messzire mennünk, hiszen Pécs ókeresztény temetőkápolnái is sok hasonlóságot mutatnak a Mozsgón lévővel.

A kastély urai a Biedermann-család tagjai voltak 1850-től. Kastélyuk 1896-os újjáépítését Lechner Ödön (1945-1914), a neves szecessziós építész tervezte. A temetőkápolna és családi kripta első terveit is Lechner Ödönnel készíttették el, de később az nem úgy épült meg. A család barátjához, Troll József pécsi nagypréposthoz fordultak. Akkor fejeződött be a pécsi négytornyú székesegyház neoromán stílusú újjáépítése. A dóm tervezője: Fridrich von Schmidt osztrák építész volt és annak bécsi tanítványa, pécsi építésvezetője: Kirstein Ágoston (= August Kirstein 1856-1939) készítette el Mozsgóra az újabb és végleges terveket. A kápolna a legnemesebb anyagokból (carrarai márvány, bronz kapuzat, ónkarikás üvegablakok, aranyozott falfestmények) 1906-ban készült. Az 1945 utáni gazdátlanság sok pusztítást hozott, de az épület külső kinézete ma is gyönyörködtető.

A homlokzat fő dísze egy dombormű, amely az északi oldal legmagasabb pontján van, jóval a kétszárnyú ajtó felett. A kör alakú mezőjében egy angyal van. Fiatal arcú, hosszú és hullámos hajú, fejét glória övezi. Szárnyai hátul vannak, karjai elöl. Kezeiben egy-egy címerpajzsot tart. A dombormű és az ezt övező növénykoszorú nagyon jó állapotban van. A legkülső fonatos-indás ornamentika balra és jobbra is ép, az valószínűleg eredetileg sem volt egészen körben elkészítve. Így az egész alkotás eredeti és hibátlan állapotú.

Az angyal által tartott címerek nyilván az itteni családok nemesi címerei. 1906 előtt túronyi Biedermann Ottó (1852-1905) volt a tulajdonos, aki feleségül vette a horvátországi daruvári Tüköry-vagyon egyik örökösét: algyesti Tüköry Margitot (1860-1942). E két család címereit tarthatja az angyal. A jobbra lévőben: a két lábán álló griff jobb kezében a tölgykoszorúval és bal kezében egy háztervet tart - ez pontosan az algyesti Tüköry család címere. Így a bal címer a Biedermannoké. A kápolna és mauzóleum építését nyilván sürgetővé tette Biedermann Ottó 1905-ös elhunyta. A dombormű angyalának neve nincs felírva, de a síremlékek épületének bejárata fölé nagyon valószínűen: Mihály arkangyal alakját tehették, ő az aki átkíséri a halott lelkét a túlvilágra.

A kastély ma szociális otthon, a Mátyás király utca 1. szám alatti keleti bejárattal. Parkjába szabadon be lehet jutni a délkeleti résznél.

Az ajtó feletti félkörívbe ezt a latin feliratot vésték:
BEATI
QVI LVGENT
QVONIAM IPSI
CONSOLABVNTVR
vagy
BEATI QVI LVGENT QVONIAM IPSI CONSOLABVNTVR
vagyis
BEATI QUI LUGENT QUONIAM IPSI CONSOLABUNTUR
azaz
Beati qui lugent quoniam ipsi consolabuntur
Ez a nyolc boldogság egyike:
"Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld", ahogyan Máté evangéliuma írja (Mt 5, 3-11.).

A félkört hat kis kőkereszt díszíti. A felirattól balra és jobbra is egy-egy nagyobb kereszt van a homlokzati kőanyagban.

A temetőkápolna földrajzi koordinátái: 46.112835, 17.847214. Keszthelyi Sándor fényképei 2016. június 8-án készültek.

---