Ellend kis kétutcás település az Ellendi-patak völgyében. A főutca, azaz a Petőfi utca nyugati oldalán áll az 1893-ban épített római katolikus templom. A templom déli bejáratához közel egy "Kulturház" feliratú épület van. Ettől pát méterre, délre áll a világháborúk helyi áldozatainak emlékműve.

Négy-öt lépcsőzésen áll az egymásra helyezett két kőhasáb, amely eredetileg csakis az I. világháborúban elesett helyieknek állított emléket. Az utca felé eső oldalra került a kőbe vésve ezen felirat:

1914 - 1918
VILÁGHÁBORÚBAN HÚSI HALÁLT HALTAK
EMLÉKÉRE EMELTETTE
ELLEND KÖZSÉG
HÁLÁS KÖZÖNSÉGE

Alatta 22 név, a születésük évszámával és haláluk évszámával. A nevek nem betűrendben sorakoznak, hanem elhunytuk időrendjében.

A felirat felett egy dombormű látható. Egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

A bronz dombormű felett egy kőből faragott dombormű van, amely egy virágkoszorút ábrázol, alul szalagokkal.

Az emlékmű legfelső pontján egy turulmadár van, kiterjesztett szárnyakkal, finoman redőzött tollakkal. A madár csőrében egy kardot tart. Ez az alkotásrész teljes egészében kőből van megfaragva.

Az eredeti, 1922-es emlékművet a II. világháború áldozatival is kiegészítették 1992-ben. Balra, azaz a déli oldalra tették azt a fehér kőtáblát, amelyre ezt vésték:

ELLEND KÖZSÉG
II. VILÁGHÁBORÚ
ÁLDOZATAI

Ide 13 elhunyt neve került, betűrendben.

---