Mészkő téglákból készült talapzatra helyezték a makettet, ami a belgrádi vár állapotát, nagyságát és részleteit mutatja 1690-ből, amikor megsemmisült-leégett. A makett száz centiméter hosszú és hetven centiméter széles. Egy hajdani középkori várat jelenít meg a szobrász, tekinthető rekonstrukciónak is. A történészi kutatások valamikori szerb fővárosnak tartják a várat.
Nikola Kolja Milunovic vonzódott az építészeti, urbanisztikai emlékek megjelenítéséhez.

A tábla fölirata:
"Hа овом место налазио се
замак са двором деспота
Cтефана Лазаревиђа изграђен почетком XV века
разорен октобра месеца 1690."
Nagyjából a következőt jelenti:
"Ezen a helyen (ebben a városban) volt Stefan Lazarević a zsarnok palotája, épült a XV. század elején, elpusztult október 1690."
Más szempontból nézve: az ottomán birodalom balkáni visszaszorításában az osztrák császár átcsoportosította haderőit, mert a francia császár bevonult a Rajna vidékre. Ez tette lehetővé, hogy a szultán visszafoglalja a várat.

---

Angol leírás, sztori

"The Siege of Belgrade in 1690 was the fifth siege of that city, taking place during the Great Turkish War... The Turks would hold the city until the Austrians retook it in the Siege of Belgrade (1717)."
"As a sculptor, Milunovic chooses many objects of geometric formes to express what he thinks the surroundings he is attached to both with personal experience and as an inheritor of the culture he belongs to. In both cases, time unites everything with dust tedium and the space whith distant traces of dusk and stars fading and disappearing.." (Said by great painter Pedja Milosavljevic)