Ez a szobor eredetileg nem volt a listámon. A véletlen vitt felé és nagy szerencsém volt, hogy egyáltalán megláttam. Nagyon furcsa, mint számos társa esetén is, hogy egy-egy alkotás be van szorítva a mediterrán módi szerint kialakított, utcára telepített éttermek... itt kávézók közé. Az emberek teljes természetességgel fogyasztanak az óriás-szobor lábainál, talán mit sem tudva arról ki is ő.

Persze, nem a helyieknek. Augustin Josip (Tin) Ujević (1891–1955) egyike a legnagyobb horvát költőknek, egyben a legismertebb is. Mint olvasom, szinte nincs olyan horvát ember, aki ne tudna pár sort idézni valamelyik művéből.

Az alkotást a költő születésének 100. évfordulója alkalmával állították itt, a Varsó utcában. Ő lehet az utolsó horvát bohém, aki költői munkássága mellett messze kerülte a hagyományos életmódot. Sok anekdota kering róla, jellemző rá túlméretezett, ócska kabátja, kalapja és az az üveg bor, ami mindig kéznél volt, amikor egy zágrábi bárban látták.
A szobor 3,5 méteres óriási-tömege magasodik az utcán. Az óriás kabát, a kalap, az egész alkotás felülete durva kiképzésű. Szinte csak a költő arca válik el a szobor tömegétől, de mégis úgy, mintha mindig árnyékban lenne.

---