"Kerekegyháza újjátelepítője, balatoni Farkas János (1824 – 1908) huszonnégy évesen önkéntesen állt be a szabadságharc katonái közé. Részt vett Buda ostrománál is. A fegyverletétel az alakulatából létrehozott 109. honvédzászlóalj századosaként érte.
A szabadságharc bukását követően amnesztiában részesült, Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással a Kecskemét melletti pusztaságra települt. A puszta Jászárokszállás város közbirtokosságának tulajdona volt, melyet legeltetésre használtak. 1856-ban balatoni Farkas János vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak voltak."

2010-ben az önkormányzat a hajdani Farkas birtok megmaradt részét (Farkas-erdő) bekeríttette és kialakították a balatoni Farkas János Emlékparkot.

Az első oszlopot a kerekegyházi 48-asok emlékére állították:
Századosok: balatoni Farkas János - földbirtokos és Ficzek János - főbíró.
Hadnagyok: André László - bíró és Juhász József - mezőgazda.
Közhonvédek: Liftner Bertalan - jegyző és Pálinkás János - földműves.

A második oszlopot balatoni Farkas János, Kerekegyháza újjátelepítője emlékére állították.

A harmadik oszlopon Kerekegyháza nevezetes dátumai szerepelnek:
1323 - Első írásos emlék: Kerekegház.
1856 - Újjáalapítás.
1970 - Nagyközségi cím.
2001 - Városi rang.

A területen volt a Farkas család sírboltja, ezért helyezték el az oszlopok mellett balatoni Farkas János honvédszázados és fia, dr. Farkas Zoltán, belügyminiszteri főtanácsos sírkövét is.

Az emlékpark zárt, de a Művelődési Házban történt előzetes egyeztetés alapján látogatható.

---