Nem kis öröm volt, hogy a Rajna-gyűjtemény szerint megadott címen, ahol bölcsődét jelöl, valóban egy bölcsőde működik, megtartotta funkcióját a hatodik kerület központi helyén. Így aztán csak a biztonsági rögzítővel ellátott, kicsit szövevényes kapurendszeren kellett bejutni, hogy jelezzem, fényképezni szeretnék. Igaz, az alkotás a külső, "előkertben" van, ahol gyerekek nem tartózkodnak – kivéve jövet-menet, de akkor felügyelettel.

Egy kútszobor, de a kút már nincs, elveszett az eltelt évtizedek alatt.
Kis talapzaton három kislány fegyelmezetten, de bájosan fújja: énekel. Kedvesek voltak ottjártamkor, mint akik énekkel dicsérik a napot, ami fényesen sütött, még a kelleténél is jobban. A mészkő szinte szikrázott.

Én amolyan óvodás korúaknak nézem az éneklő leánykákat, ami meglepett, hiszen az alkotás ide készült. És senkit ne vezessen félre az egyik leányzó fiús arca, lófarka van neki is!
Más dolog, hogy a hármas felállásba azért némi rendbontás is került, az egyik kislány hátat fordít, elfordul társaitól. Dolgukat mégis komolyan veszik.

És ha napsütés, ha gyermekének, szemléltetésül az Ovitévé egy felvétele: https://www.youtube.com/watch?v=0Ac3tKl5LTg

---