A katolikus templomba igyekezve, a bástyafal lépcsőfordulójában megláthatjuk a méretes domborművet.
A portrén Rátót-nembeli nemest látunk (talán éppen Rátót Mátyást), amint a bástya mellvédjén könyököl, alatta a nemzetség címere.
Alatta látható ábrázoláson Rátót Mátyás esztergomi érsekként a tatárok elleni csatában életét veszti egy tatár harcos nyilától.
A kép legalján koporsóját látjuk, mely mellett szerzetesek imádkoznak.

„A község névadója: a RÁTÓT nemzetség.
Rátót nemes Könyves Kálmán király idejében érkezett Magyarországra és ezt a helyet kapta a királytól /l096-ban/, amely a Rátót-nemzetség ősi fészke lett, várkastélyát a mai Kálvária dombon építette fel.
A rátót nemzetségnek számos kiemelkedő alakja ismert.
A Rátóti Premontrei Prépostságot alapító Rátót Mátyás esztergomi érsek 1241-ben a muhi csatában elhunyt. Elképzelését, a kolostor megépítését, családja valósította meg. /A kolostor maradványa gólyafészek néven ismert./
Községünk másik névadója: a Rátót-nembeli GYULAFFY család, mely Mátyás király idejéig megtartotta a mai Gyulafirátótot, majd Csobánc várába költözött." http://www.gyulafiratot.hu/kultur.html

„A nagyrátóti, azaz gyulafirátóti premontrei prépostság valószínűleg a nemzetség monostora
volt, melyet a Rátótnembeli Mátyás, esztergomi érsek alapított, ahogy erről egy 1239/40 körüli okmányból értesülünk melyben: a fejérmegyei főesperes kifogást emel az ellen, hogy a veszprémi püspök és bakonybéli apát közt Mátyás esztrgomi érsek legyen a bíró, mert érdekelt félnek tartja és mert gyöngíti joghatóságát a Mátyás érsek által alapított rátóti monostorban.
Mátyás érsek tanuló társa volt IV. Bélának és vele együtt nevelkedett. Később mikor IV. Béla apjától független külön udvart tartott, mint az ifjabb király kancellárja szerepel, majd 1240-ben esztergomi érsek lesz és 1241-ben a tatárok ellen vívott gyászos kimenetelű sajómezei ütközetben esik el." http://epa.oszk.hu/01600/01610/00006/pdf/vmm_06_1967_14_pamer.pdf