Ez pedig egy olyan mosonmagyaróvári köztéri emlékjel, amely proxemikailag nem, jelentéstanilag viszont tökéletesen kapcsolódik a magyaróvári felsőoktatás virágkorához, Bauer Rudolf (1879-1932) ugyanis az 1899-es tanévtől kezdve hallgatója volt a Gazdasági Akadémiának, az Akadémia sportkörében versenyezve 1900. július 15-én, 36,04 méteres dobásával diszkoszvetésben olimpiai bajnoki címet szerzett a Párizsban megrendezett játékokon, a magyar sport történetének ez volt az 3. magyar aranya, ő maga a magyar sport második olimpiai bajnoka (Hajós Alfréd 1896-ban úszásban két aranyérmet szerzett), a magyar atlétika történetének pedig az első olimpiai aranyérmese. A ma is ismert fordulásos technikát egyes források szerint ő alkalmazta először a diszkoszvetésben (mások szerint az olimpián legyőzött cseh ellenfele, František Janda-Suk). Életrajzának érdekessége, hogy az élsportot a csúcson hagyta abba: az olimpia után versenyszerűen nem sportolt többé, befejezte második évét a Gazdasági Akadémián, oklevelet szerzett, s csak kedvtelésből indult el néha versenyeken, és állítólag 43 méterig jutott. (A férfi diszkoszvetés ma érvényes világcsúcsa 74.08 méter, és egy akkori NDK-s dobóatléta, Jürgen Schult állította fel még 1986-ban.) Sporttörténeti érdekesség, hogy Bauer Rudolfnak győzelme jutalmául nem a ma megszokott érmet akasztották a nyakába, hanem egy cukortartót kapott.

Szoros értelemben nem ez az első köztéri megemlékezés Mosonmagyaróvárott a fiatalon, 53 évesen elhunyt Bauer Rudolfról: a MOGAAC sporttelepen álló Laborcz Ferenc-szobor, a Diszkoszvető, ugyancsak ennek a győzelemnek az emlékére készült. http://www.kozterkep.hu/~/18179/Diszkoszveto_Mosonmagyarovar_1967.html

A tábla felirata: "BAUER RUDOLF / 1879-1932 // magyaróvári gazdász, / az 1900-ban Párizsban rendezett / olimpia magyar diszkoszvető bajnoka / 36.04 méteres dobásával. // Elhelyezte: / a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület / a Széchenyi Polgári Kör, a Mosoni Polgári Kör / Mosonmagyaróvár város önkormányzata / támogatásával. / Mosonmagyaróvár, 2009. május 5."

Az emléktábla alkotójához tartozó érdekesség, hogy a szobrász Bauer Rudolf egyik unokájának a férje. A Budapesten, Bauer egykori ferencvárosi lakóhelyén álló féldomborművet http://www.kozterkep.hu/~/11201/bauer_rudolf_budapest_dinyes_laszlo_2000.html is ő készítette. Az újságcikkből, amit a források közé foglaltam, és kép is van benne az avatásról, kiderül, hogy 2009-ben Dinyés Lászlónak az is megfordult a fejében, hogy megírja Bauer Rudolf életrajzát.

---