2006-ban, az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Mosonmagyaróvár városában két domborművet is avattak. Ezek egyikét maga az alkotó és férje adományozta a városnak és a Városháza bejárata mellett helyezték el.

Mosonmagyaróvár történetében kitörölhetetlen nyomot hagyott az 1956. évi forradalom. Október 25-én az országos események hatására itt is néma tüntetést szerveztek, amely másnap folytatódott. A tüntetők az ÁVH határőr laktanyához értek, amikor az első sortűz eldördült az 1500-2000 főre duzzadt tömegre. Kis idő után ezt egy második követte.
"Leírhatatlan volt a hatás, halottak és sebesültek százai maradtak a téren: gyerekek, akadémisták, szakmunkástanulók és felnőttek, a város munkásai, polgárai. A hivatalos vizsgálat 52 halottat ismert el, ma már 108-ról tudunk, s megnyomorított, tönkretett emberek tucatjairól."
A felelősök egyike elmenekült, de másikuk a következő napon a "népharag" áldozata lett.

A rendszerváltást követően Mosonmagyaróvár önkormányzata október 26-át gyásznappá nyilvánította.

A viszonylag kis méretű domborművön a pforzheimi (Németország) képzőművész mindent megformált, ami a szabadságharcra jellemző. Az alkotáson jelen vannak azok a – már sérült, törött – önkényuralmi jelképek, amelyek lerombolására a forradalom készült. Látható a láncait szétszaggatni és eldobni készülő tömeg és az áldozatok, a földre bukott, sérültek, halottak.

---