A budai vár építése régi időkre nyúlik vissza, de talán a arculata alapvetően a historizmus korában, Ybl Miklós és az őt követő Hauszmann Alajos munkássága idején alakult ki. A változások abban az időben is, de azóta is (ld. '60-as évek "újjáépítési" munkálatai) olyan mértékűek voltak, hogy a palota egyes épületei, de főleg részletei, tehát a szobrok beazonosítása (amelyek közül sajnos sok elpusztult) nehézségekbe ütközik.

Az Oroszlános kapu terve még Ybl Miklós nevéhez fűződik. A második terv-változat az Oroszlános udvarban is változásokat mutat. Így pl. az oroszlánok alakja az első változatnál csupán egy-egy oroszlánfej volt, míg a továbbfejlesztett terven már egész alakban láthatók. Másrészt a "szélső mezők emeleti szoborfülkéi változatlanul maradtak". A Festészet és párja, a kapu túloldalán látható Szobrászat szobra már Ybl Miklós tervén is szerepelt. Hauszmann óriási változásokat vitt véghez a királyi palota építésében, de ezek szerint a kapu és a szoborpár tervei megmaradtak.

A Festészet allegorikus alakja egyszerű és kifejező. Csinos nőalak tartja kezében a festészet kellékeit, a palettát és az ecsetet.
A szoborfülke díszes, a hölgy feje mögött kagylóformát képez, míg a szoborfülkét virágfüzér díszíti, felette a kiterjesztett szárnyú sasmadár egyszerre hordozza a királyi erő és a tekintély jelképét, de az művészi ihlet kifejezése is lehet.

Az alkotás enyhén sérült és meglehetősen piszkos, áldásos lenne egy restaurálás.

Ády az Ifjúsági Magazin 1967-es számában egy cikket talált, aminek alapján valószínű, hogy ez az alkotás rekonstrukció lehet, ami valamikor az 1960-as évek végén készülhetett el.
"A várbeli ásatások során Mátyás korabeli, reneszánsz kapu maradványára bukkantak. Az értékes lelet a Képzőművészeti Kivitelező Vállalathoz került,... Ugyanez a vállalat készíti a Vár oroszlános udvarának három méter magas mészkőhölgyeit, Nagy István János szobrászművész tervei szerint...."
Forrás: Ifjúsági Magazin, 1967. 06. 01. (3. évfolyam, 6. szám)

---