A Nagynyújtódi előnevet viselő Jancsó Benedek (1854–1930) pedagógus, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Gelence szülötte. A kimagasló személyiség emlékére a szülőfalú iskolája 2000 október 10-én felvette a nevét, majd 2001-ben az iskolakezdés ünnepségén felavatták e mellszobrát az iskola előtt. Jancsó az állami és egyházi iskolahálózaton kívüli szabadoktatás népszerűsítője és megszervezője volt, de életművének hangsúlyosabb vonulatát alkotja kisebbségpolitikai és nemzetiségtörténeti szakírói tevékenysége.
A gimnáziumot Csíksomlyón és Kolozsvárt, az egyetemet Kolozsvárt és Bécsben végezte, magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett, 1878-ban Kolozsvárt bölcsészeti doktorá avatták. Pancsován tanított, majd 1880-tól az aradi állami főreáliskola tanára, ahol megalapította a Középiskolai Szemle című folyóiratot. Az 1881-ben alakult aradi egyesület Jancsó Bendek érveinek hatása alatt kapta a Kölcsey Egyesület elnevezést, melynek választmányi tagja és az irodalmi szakosztály első elnöke volt. 1887-től a budapesti II. kerületi gimnázium tanára, ahol a Közoktatási Szemle című lap alapítója volt.
1895-től a Bánffy-kormány idején a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályának munkatársa lett, 1907-től a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a szabadoktatási ügyek vezetője, e tárgyban 1908-ban emlékiratot írt, az ennek alapján létrehozott Szabadoktatási Tanácsnak 1911-1919 között ügyvezető alelnöke.
1905-től az Országos Középiskolai Tanáregyesület alelnöke. 1903-tól az Országos Magyar Szövetség főtitkára, 1916-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1917-18-ban a bukaresti osztrák-magyar parancsnokság nemzetiségügyi előadója volt. 1922-től a szegedi Tudoményegyetem tanára. 1921-ben alapította a Népies Irodalmi Társaságot, mely diákotthont tartott fenn menekült erdélyi egyetemi hallgatóknak.
Történelmi-pedagógiai művei közül megemlíthető: A Daco Romanizmus és a magyar kulturpolitika (1893), Középiskoláink reformja (1891), Szabadságharczunk és a dákoromán törekvések (1895), Erdély és a nagyromán aspirációk (1918), A székelyek (1921) stb.

---