A Fiumei úti sírkertben (Kerepesi temető) áll a Batthyány család mauzóleuma. Az első független magyar miniszterelnök, az 1849. október 6-án kivégzett Batthyány Lajos nyugszik itt családja körében.

A mártírhalált halt miniszterelnök holtteste nem mindennapi hányattatások után került ide.
Az 1848-as forradalmat leverő hatalom terve először az volt, hogy jeltelen sírba hantolják el az ország első alkotmányos miniszterelnökét, majd a Józsefvárosi temető jött szóba.
Ezeket a próbálkozásokat Szántófy Antal plébános hiúsította meg azzal a
cselekedetével hogy Batthyányt (titokban) a ferencesek templomának kriptájában helyezte nyugalomra.
(A sírfelirata mindössze ennyi volt: '1849-ben október 6-án elhunyt G.B.L. Áldás és béke hamvaira'. A kőtábla ma is megvan, akárcsak az üresen álló kripta.)
Damjanich Jánosné kezdeményezésére 1870-ben áthozták a Józsefvárosi temetőből a 48-as honvédek hamvait, valamint a Váci úti temető halottainak jelentős részét. Ugyanebben az évben kerültek át a Józsefvárosi temetőből
a Petőfi-szülők földi maradványai is a kerepesi temetőbe, és temették el (országos gyászszertartás keretében) Batthyány Lajost is, aki addig a Ferences templom kriptájában nyugodott, a Belvárosban.

Batthyány méltó újratemetésének gondolata a kiegyezés után merült fel.
Az első magyar miniszterelnököt (először) a Kerepesi út melletti sírkert délkeleti részén, egy középmagasságú domb tetején (egyszerű márvány üregben) helyezték örök nyugalomra, amit különösebb ünnepség nélkül avattak fel.
A Batthyány Mauzóleum építésére közadakozás indult meg.
Ez a mauzóleum volt a temető első igazán rangos síremléke (de nem az első mauzóleum: annak az Ybl Miklós tervei szerint -1868-ban épült- Ganz-síremlék számít).
A neoreneszánsz stílusú építmény terveit a későbbi híres építész Schickedanz Albert készítette, kinek sírja ma a Batthyány Mauzóleum mögötti úton áll.
A díszes síremlék (a Kerepesi úti temető első nagyobb sírépítménye,
máig a sírkert egyik kitüntetett helye, amelynek közelében sokak váltottak sírhelyet) 1874-ben készült el. de csak a felújítás során kerültek eléje például az oroszlánok, és más, a tervben szereplő kiegészítők.
A mauzóleumot az 1980-as és 1990-es években kétszer is kirabolták, egyszer Batthyány földi maradványait is megcsonkították.

A 2000. évi, millenniumi felújítás során, az annak idején nem teljesen befejezett építményt az eredeti tervek alapján (a HUNG-ART Kft. kőszobrászai, Jelenik Katalin irányításával) egészítették ki.
A mauzóleumot -régi hagyomány alapján- két kőoroszlán őrzi, a hátsó támfalra felkerültek a mészkő obeliszkek. Középen -az épület legkiemelkedőbb elemeként- gróf Batthyány Lajos domborművű arcképe látható, míg a támfal jobb oldalán a magyar címert, bal oldalán pedig a család grófi címerét ábrázoló reliefek kaptak helyet. A látvány lényeges elemei a kétoldalt látható öntöttvas kandeláberek.
Megjelenésében monumentális síremlék (különböző szinteken elhelyezett) teraszokkal tagolt.
Az első teraszról nyílnak a sírboltok bejáratai. A felső teraszra vezető főlépcsőt két oldalról mellvéd kíséri, a terasz hátsó oldalát támfalszerűen kialakított falszerkezet zárja le. Az íves támfal mögött mesterséges dombot emeltek, amelyet körben síremlékek öveznek. A felső teraszon tagozott párkánnyal szegélyezett padka fut körbe, a főpárkányát díszkő korlát koronázza.
Forrás: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Oial4T_0HhQJ:ikervarert.hu/batthyany/gbl_pest/itt_vegleg.htm+batthy%C3%A1ny+s%C3%ADreml%C3%A9k&cd=10&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a