Siettem hazafelé Pestre és útba esett a Császár emlékműve, gondoltam ilyen ködös időben is lehet jó képeket készíteni, de mire oda értem már derengett a nap. A Császár ezen a helyen győzedelmeskedett Kvádok és a Markomannok ellen a Pannoniában vívott csatában 173-ban. Az emlékmű története, hogy a márványtábla Miskédi György szobrász segítségével készült el és a művész felajánlotta, hogy ad az emlékműhöz egy római katona portrét.
Ez a portré a megyében több helyen aztán elhelyezésre került.
Az emlékművön fehér márvány tábla is emlékeztet a csatára.
Egy tömbből készült homokkőre lett ráragasztva egy római katona portréja.


"Római történetírók szerint 173-ban a diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurelius (filozófusként is ismert) császár légiói a Pannóniát fenyegető barbárokkal, és megsemmisítő csapást mértek rájuk. Erre a jenői tónál emléktábla hívja fel a figyelmet".


Született 121. április 26. Róma

Elhunyt 180. március 17. (58 évesen)
Vindobona vagy Sirmium

"Már hat éves korában – Hadrianus ajánlásával, szokatlanul fiatalon – a lovagrend (Ordo equester) tagja lett (127), majd – ugyancsak kivételezett módon – bekerült a Salii papi kollégiumba (128), ahol az évente sorra kerülő ünnepségeken nagyon komolyan teljesítette feladatait, amikre később is megelégedéssel, örömmel emlékezett vissza. – Kora ifjú éveit Rómán kívül – a Birodalom határán, vagy vidéken igazgatási munkával, a helyi ügyek intézésével – töltötte. Amikor visszatért a városba (135), akkor fiatal arisztokratákkal és a császári család tagjaival együtt dolgozott a Róma városának, kikötőinek, valamint a város környékének alapvető hatósági ügyeit intéző prefektusi hivatalban, részt vett vallási ünnepek megszervezésében is. Ezzel a munkával gyakorlatában ismerte meg a közigazgatás szinte minden területét, feladatát. – Quaestor (139), majd konzul (140) volt, de megismerkedett a Birodalom pénzügyeivel és a pénzügypolitikával is (triumvir monetalis). Végül Tribunicia potestas lett (147)".

---