Csenger az ország keleti végében fekvő kisváros, nem egészen ötezer lakossal, Románia határa mellett. 1989. március 1-én lett város a nagy múltú település: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csenger

A tér, ahol a Szent István-emlékművet elhelyezték egy mesterséges földhalmon, eredetileg piactér volt. 1948-ban egy Petőfi-szobrot helyeztek el a mostani emlékmű helyén. Azt az alkotást 2000-ben, a millecentenárium évében tették át az iskola épülete mellé. A teret is Petőfi térnek hívták addig, és a Szent István-szobor elhelyezésével egy időben nevezték el Szent István térre. Az emlékművet 2000. augusztus 20-án avatták.
Az alkotás másfélszeres életnagyságú, és bronzból készült. Az emlékmű, rendhagyó módon, a ló lábait takarja, vagyis nem is igazi lovasszobor.

Lépcső vezet fel István király lovas alakjához, ami ottjártamkor nem a legjobb formában volt, mert jókedvű fiatalok vacsorájának nyomát lehetett látni a lépcsőkön szombaton délelőtt. A helynek díszkivilágítása van, és hétfőn egészen biztosan el is takarították a nyomokat; mert teljesen tiszta és rendezett volt az összes köztér a városban.

Nagy csalódás volt, amikor megláttam a szobor talapzatán az alkotó nevét. Ha van egy csengeri születésű szobrász, miért nem az ő művét látjuk a város legfrekventáltabb helyén? Ráadásul arról már meggyőződhetett mindenki, hogy ő valóban tud lovasszobrot alkotni, mert van rá több példa is a szoborlapon.