Ezt a szobrot is kerestem. Utazás előtt néztem körül, /Artportal/ az adatok szerint Keszthelyen állították fel: 'Éneklők - Kétfigurás kompozíció (haraszti mészkő, 1967, Keszthely, Agrártudományi Főiskola)' http://artportal.hu/lexikon/muveszek/tar-istvan.
Nehéz volt. Szobrok márpedig vannak - hol a városközpontban, hol máshol, de az emberek fejében, akik naponta mennek el mellettük, nem biztos, hogy tudatosul. De ez az alkotás bizony még csak nem is a megszokott útvonal mentén van. Mivel az Egyetemnek (ami ma már nem Főiskola és egyáltalán, mindent máshogy hívnak és más is...) számtalan épülete van, sokat kellett talpalni, amíg egy olyan fiatalemberrel találkoztam, aki több épületbe bejáratos, sőt - úgy látszik - figyel is.

Az eredeti felállítás helye talán éppen itt, a kollégium előtt volt.... az is lehet, csak az én fejemben merült fel ez a kérdés. Az 'Georgikon' központi épülete a városközpontban van, de a kollégium mindenképpen része az egyetemi 'városrésznek', ill. a környéken körös-körül új épületek tartoznak még hozzá. Hosszú gyaloglás után jutottam ide a várostól kissé kieső épülethez - persze kánikulában és délidőben. Megérte!

Első benyomásként úgy tűnt, inkább 'napozók' lehetne a címe, kicsit el is bizonytalanodtam. Mennyire örültem, amikor megtaláltam a szignót! Nyilván a kánikulai hőség hatott rám.
Az alkotás szereplői az ég felé emelt arccal ülnek/ültek a szikrázó napsütésben. Legalább annyi fiatalságot árasztottak magukból, mint a környezetükben izgő-mozgó kollegisták /bár akkor ők korlátozott létszámban, hiszen nyár közepe volt/. Teljes átéléssel, odaadással zengik a dalt, összeszokott párosban... úgy negyven-egynéhány éve...