Az itt látható mellszoborral elkezdem az egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola szoborparkjának bemutatását. Az egri középiskola 1996-ban, egy évvel Wigner Jenő halála után vette fel a tudós nevét, ekkor állították fel az ő mellszobrát is, s ekkor támadt az ötlet, hogy a soron következő években hozzák létre ezt a szoborparkot, mely a Magyarországon született Nobel-díjasoknak állít emléket. Első nekifutásra tizenkét szobor készült el, az első négy Farkas Pál, a második nyolc Kampfl József munkájaként - ezt a tizenkét szobrot helyezték el az iskola főépülete mellett nyugatra lévő kis parkocskában, L-alakban, geometrikus elrendezésben, kerítésen belül. A szoborpark felavatására 2000-ben került sor. Utóbb (2003-ban, illetve 2005-ben) két újabb Kampfl József-szoborral bővült a park.

A bemutatást nem időrendi sorrendben kezdem, hanem annak a Nobel-díjasnak a mellszobrával, aki hozzám személyesen is, a munkámnak és az érdeklődésemnek köszönhetően is a legközelebb áll, Kertész Imréével. Köztudomású, hogy Kertész az első az írók között, aki magyar nyelven írt műveiért kapta meg az elismerést, és közismert az is, hogy a bizottság elsősorban főművét, a Sorstalanság című regényt jutalmazta a díjjal 2002-ben. - Az már közvetlenül a szobor történetéhez tartozik, hogy az író először tiltakozott a szoborállítás ténye ellen, vagyis az ellen, hogy még életében bárhol, bármilyen ürüggyel szobrot emeljenek neki - végül alighanem azzal lehetett ellenkezését feloldani, hogy a szoborparkban más élő Nobel-díjasok mellszobra is helyet kapott - Kertész Imréén kívül Polányi Jánosé, Elie Wieselé, Oláh Györgyé, Harsányi Jánosé (hiszen még ő is élt, mikor a szobrát felavatták), és a szoborpark pillanatnyilag legfiatalabb tagjáé, Avram Hershkóé is - jóllehet, az ő portréja két évvel Kertészé után került a kis emlékparkba.