A felsőházi (északi) szárny Duna-parti lépcsőfeljárójának tetejét jobbról- balról) két-két oszlopköteg zárja.
Itt baldachinos szoborkonzoljaikon, kétoldalt kétszer hármas csoportokban (balról): Aba Sámuel, I.Endre, I.Béla; Salamon, I.Gejza, II.István;
(jobb oldalon) II. (Vak) Béla, II.Gejza, III.Istvan; II.László, IV.Istvan, III. Béla királyok szobrai állnak.
A közöttük látható -két oszloppal- osztott árkádívsort /az egyes oszlopok felett/: Szent László és Kálmán királyok szobrai díszítik.

"Kálmán 1074 körül született, apja I. Géza, anyja görög hercegnő volt. Korábban papnak szánták, ezért a műveltség és a hitbuzgóság jellemezte. A korabeli külföldi krónikákból arra lehet következtetni, hogy Kálmán az akkori Európa egyik legműveltebb uralkodója volt.
Kálmán folytatta a László-féle politizálást, de az adókat és vámokat növelte. A bánok hatáskörét kiterjesztette a tengermellékekre. Uralkodása alatt a magántulajdon védelmére vonatkozó törvényt is betartatja, de enyhít a büntetéseken, így a halálbüntetés helyett legtöbbször csonkítás jár az elítélteknek.
Fontosak voltak az egyházi kérdésekkel foglalkozó törvényei is. Létrehozott egy új püspökséget, Nyitra központtal.
Kálmán trónra lépése után közvetlenül Álmos herceg megkapta a dukátust a hercegséget, azaz az ország harmadának irányítási jogát).
1098-ben Álmos herceg fellázadt bátyja, Kálmán király ellen – az összetűzés békés megegyezéssel zárult.
1106. október 22-én Kálmán a guastallai egyetemes zsinaton lemondott a magyar uralkodók által addig gyakorolt invesztitúrajogról (a püspök beiktatásának joga az egyházi méltóságba). A pápaság és a császárság harcában az előbbit támogató Kálmán feltehetően e lépésével érte el, hogy Róma elismerje horvátországi uralmát. A magyar királyok ugyanakkor a lemondás ellenére is megőrizték befolyásukat a főpapi székek betöltésének kérdésében.
1112-ben első felesége – I. Roger szicíliai normann gróf lánya – halála után Kálmán király feleségül vette Vlagyimir orosz fejedelem leányát, Eufémiát.
1115 augusztusában Velence elfoglalta a Magyar Királyságtól Dalmácia egy részét, Zára városával együtt. 1115 körül Kálmán király egy leleplezett összeesküvést követően megvakíttatta Álmos herceget és gyermekét, Bélát valamint több előkelő hívüket is. A vak Álmos az általa alapított dömösi prépostságban talált menedékre.
1116. február 3-án hunyt el."

---