'Ricse honfoglaláskori település. Neve szláv eredetű. A Tisza szabályozásáig a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba...
Ricse jelentősége a trianoni békeszerződés után nőtt meg a térség életében. Átvette a határ túloldalára került Királyhelmectől a Bodrogközi járás székhelyének szerepét, és ezt az 1938-45 közötti időszakot kivéve meg is őrizte 1956. február 1-jéig, 1950-től már Ricsei járás néven. A településen jelentős számú izraelita közösség élt, melynek tagjai bankot, malmot működtettek. A holokauszt következtében közösségük gyakorlatilag megszűnt.'
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ricse

A ma kb. 1700 lelket számláló nagyközség ott a Bodrogközben öt szobrászati alkotással büszkélkedhet. Alig egy órát töltöttem el a faluban, és még a csoport a kiránduláson az ebéd utáni kávéját megitta, nekem sikerült is egy kivétellel lefotózni az alkotásokat. Csak a temetőben látható II. világháborús emléktáblát (1990, Paulikovics Iván) nem találtam meg; mert hirtelen a temetőt se tudtam, hogy hol van.
Pedig én készültem. Az adatok megvoltak, csak egy ilyen csoportos úton nem mindig tudok kedvemre elcsatangolni a többiektől.

Az iskola előtt álló Rákóczi mellszobrot ugyan nem tudtam közvetlen közelről lefotózni, mert hiába láttam a focipályán a távolban embereket, a főkapu zárva volt, és a kerítésmászáshoz most nem vagyok jó erőben.

Az intézmény névadójának ötnegyedes, bronzból készült mellszobrát az épület előtt, középen helyezték el.
http://www.ricse.hu/rno/kozerdek/iskola.html