A Fiumei úti sírkertben találtam meg Horvay János síremlékét.
Érdekesnek tűnhet, hogy a művész síremlékét saját maga alkotta. Másrészt nem egyedülálló.

Már a cím is meglepő, de értelmezhető. 'Ecce homo': ' Íme az ember!'. Volt, akinek említettem és rosszallóan fogadta. De nem, ez nem a magára mutató ember, hanem a megtört, szánalmas... igen, itt, most (1972. óta) egy síremlék.
Egész pontosan a cím János evangéliumából való idézet, 'Pilátus szavai, melyekkel a megostorozott Istenembert a nép elé állította' - bővebb értelmezése: http://lexikon.katolikus.hu/E/Ecce%20homo.html

Mint megtudtam, a szobornak története is van. Horvay rendelésre készítette az akkori Kerepesi úti temető részére. 1944-ben bekövetkezett halálakor máshová temették, azonban 1972-ben (ez megközelítőleg születésének 100. évfordulója) áttemették ide, akkor kapott sírhelyet úgy, hogy saját 'Ecce homo'-szobra lett síremléke. (Budapesti Negyed: A Kerepesi úti temető másfél évszázada http://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00019/tanulm.htm )

Van néhány dolog, amire nem találtam információt. Így csak becsültem, mikor lehetett az 'eredeti' felállítás időpontja. Nincs adat arra sem, honnan temették át Horvai János maradványait az ismert időpontban.

Helyette néhány adat a Szoborlap-ról.
Horvay Jánosnak mai napon 57 alkotása látható lapunkon. Mint ismeretes, Horvay igen jó kapcsolatban volt Kossuth Ferenccel, Kossuth Lajos fiával aminek révén jelentős megbízásokat kapott. Lyka Károly megfogalmazása szerint 'A Kossuth szobrok specialistája lett' .
Összesen 20 Kossuth szobor van a világon, ami Horvay alkotása. A New York városában látható még hiányzik.
Forrás http://hu.wikipedia.org/wiki/Horvai_J%C3%A1nos

Horvay Jánosról életrajzi adatot (a születési és halálozási adatokon kívül) nem találtam. Születésekor Hoppel János, azaz Horvay/Horvai János (1873-1944). Munkásságáról vannak leírások és méltatás is. Tanulmányairól: http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC05727/06603.htm

Érdekességként a Vasárnapi Újság 1917.évi április 22.-i számában /Művészek otthonukban sorozat/ olvasható cikkből idézek:
'Nekem - egyénileg - mindig szeretett témám volt az elmulás, az elmulás okozta változások, szenvedések s fájdalmak tanulmányozása; az Életnek - a halál s enyészet eme tehetetlen ellenlábasának minden szenvedését, sóhaját s görcsös küzdelmét, vonaglását, kínját szeretném megrögzíteni, hogy annál inkább megéreztessem az enyészet, a pusztulás, a Halál rettenetes, de mégis fenséges hatalmát, kegyetlenségét....' http://epa.oszk.hu/00000/00030/03309/pdf/VU_EPA00030_1917_16.pdf

A cikk a továbbiakban a budapesti, Kossuth térre felállított (sok vihart kavart, majd lebontott) Kossuth emlékmű http://www.kozterkep.hu/~/9681/_kossuth_emlekmu_budapest_horvay_janos_1927.html?l&nr=1 készítéséről számol be.