V. István (1239 – ? , 1272. aug. 6.): IV. Béla idősebb fia.
Kun Erzsébettel (1255 v. 56) kötött házasságából négy lánya és két fia, László és András született. Apja már 1245-ben megkoronáztatta, 1258–60 között a Babenberg-örökségből megszerzett Stíria kormányzójává tette meg, s amikor Stíriáról Ottokár cseh kir. javára le kellett mondania, 1261-ben Erdély kormányzatát bízta rá. 1262-ben független tartományt követelt, s 1264-ben fegyveresen fordult apja ellen, aki azonban ~ feleségét Sárospatakon őrizet alá helyezte, ~t pedig a Barcaságba szorította vissza. Miskolc Panyit árulása révén azonban ~ nemcsak Erdélyt foglalhatta vissza, hanem Isaszegnél döntő győzelmet aratott apja seregei felett (1265. márc.). A győzelem után Erdélyben és a Tiszántúlon független uralkodóként kormányzott, 1266-ban Bulgáriába tört be, elfoglalta Bodonyt (Vidin) és felvette a bolgár kir. címet. Apja halála után, 1270. máj. 17-én koronázták meg másodszor, koronázása után Krakkóba zarándokolt. Apja híveinek egy része és testvére Anna, Ottokárhoz menekült. Az emiatt 1271-ben kitört háborúban máj. 22-én Ottokárt megverte és visszavonulásra kényszerítette. A hadjáratot az 1271. júl. 2-án Pozsonyban megkötött béke zárta le. 1272-ben Gutkeled Joakim Kun Erzsébet tudtával elrabolta ~ fiát, Lászlót. ~ az üldözés megindítása után a Nyulak (mai Margit-) szigetén halt meg, ott is temették el. Síremlékének töredékei előkerültek.
Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06832.htm

Az Országház dunai homlokzatán balról jobbra haladva a magyar uralkodók időrendbe állított szobrai sorakoznak.
(Közülük néhányan többször is láthatók az épület külső homlokzatán.)
A nyugati homlokzat szoborsorát Árpád vezér nyitja meg és a királylajstromban egészen II. Józsefig jutunk el.
Itt a szoborgaléria befordul és a déli homlokzaton, Szent István szobra felett folytatódik egészen V.Ferdinándig, illetve József nádorig.
Ugyanezen a homlokzaton, legfelül kezdődik a kiemelkedő országnádorok, erdélyi fejedelmek, hadvezérek, államférfiak galériája,
amely a keleti homlokzat egészén végigvonul.
(A főbejárat felett a középkori Magyarország két híres királya Nagy Lajos és Corvin Mátyás őrködik.)
Majd a szobrok sora az északi oldalon (a honfoglalás korát megjelenítő) szobrokkal fejeződik be.
Valamennyi szobor az épület architektúrájába betagozva, gyámkövön, vagy díszes baldachinon áll. Anyaguk megegyezik a homlokzat faragott köveivel. Stílusukban azonban nincs semmi 'gótikus'.
Megformálásukra a XIX. század végére jellemző, száraz realizmus nyomja rá bélyegét. Steindl nem csak a stílus tekintetében, hanem a szobrok beállításában és történelmi hűségükben is szigorú egységet követelt: mind frontálisan áll, ruházatuk és fegyverzetük, tudományos útbaigazítás alapján, 'hiteles' formákkal készült.
Nem meglepő tehát, hogy bár létrehozásukban 23 szobrász, köztük a kor legkiválóbb magyar művészei vettek részt, egyéni jelleget alig-alig
mutatnak, szinte mintha egy-azon kéz faragta volna őket.
A szoborművek épületnek alárendelt, másodlagos szerepét tovább fokozza, hogy többségük 10,5 - 15 - illetve - 25,7 m. magasan helyezkedik el (legújabb korunk követelménye, az épület köré vont biztonsági kordon, a látótávolságot duplájára is növelheti)
így az Országház szobrainak többségét alig lehet másnak mint épület dekorációnak tekinteni.