Hónapok óta készültem Bodóczky István festőművész Függesztett térkonstrukció alkotását megkeresni. Valószínű azért kellett ilyen hosszú ideig várnom, mert a gimnázium olyannyira közel van a lakásomhoz, hogy ablakomból naponta látom. A Titkárságon megkaptam az engedélyt a fotózáshoz.

Az iskola kellemesen berendezett büféjének mennyezetéről függ alá a festett, különböző nagyságú háromszögek mozgalmassága. Kedvem szerint időzhettem, így megtapasztalhattam, hogy az ablakon beszűrődő fény által hogyan változnak a színek.

Bodóczky István munkásságáról Markója Csilla így ír:
'Függesztett térplasztikái, közismert sárkányai ugyanis a szobrászat és a festészet sajátos transzmutációi, lebegő síkok vagy éppen festett terek. A japán papírból, bambuszból készített lucidus, szárnyaló konstrukciók térrel foglalkoznak, de súly nélkül, sem nem szobrok, sem nem festmények, hanem olyan, a minimal arttal vagy Rothko, Malevics, Mondrian az abszolút redukcióra való törekvésével rokonítható érzéki konceptek, melyek épp annyira alkalmasak egy hangulati, meditatív elem univerzalizálására, mint amennyire reflektálnak a médiumbeli, műfaji korlátokra. Ezek a sajátos plasztikák alkotójuk szerint magukba sűríthetik egy megvilágosult pillanat teljes világegyetemét,' http://artportal.hu/lexikon/muveszek/bodoczky-istvan-386