Friedrich Nietzsche 1883-ban írta meg az 'Imígyen szóla Zarathustra' (Also sprach Zarathustra) című, filozófiai próféciáit tartalmazó művét.
Nietzsche az uralomra termett erős, érzelmek nélküli embert várja. A jövőben ennek az erős, kíméletlen, uralkodásra termett embernek kell kifejlődnie. Ezt a várt uralkodó típust nevezi „felsőbbrendű ember'-nek (közismert német nevén „Übermensch'-nek).
Nietzsche az „Übermensch'-csel szembeállítja korának gyenge akaratú emberét, aki belefáradt az életbe, elfásult, nem veszi a kockázatot, célja csak a kényelem és a biztonság; őt nevezi Nietzsche 'az utolsó ember'-nek (der letzte Mensch). Ezzel is érzékeltetve, ha ez az embertípus marad hatalmon, vége az emberiségnek.
Anton Hanak 'Az utolsó ember' ábrázolásával tiltakozott az „Übermensch' ellen. Az alkotáson lévő ECCE HOMO ('Íme az ember') fölirat is Nietzsche, azonos című önéletrajzi művére utalhat.
Anton Hanak 1932-től haláláig, 1934-ig a bécsi Képzőművészeti Akadémia professzora volt.
A szoborról többféle változatot, időpontot és helyet találtam.
A talapzatán lévő tábla szerint 1917-ben keletkezett és 1934 után öntötték bronzba.
Azt sem sikerült kiderítenem, hogy mikor került a jelenlegi helyére, több mint valószínű, hogy nem 1934-ben.