A klasszikus szépségű alak a törölközés utáni pózban, a térde alá eresztett lepellel áll. Az alkotásból sugárzik az élet és a nőiesség. Az 1935-ben patinázott gipszből készült eredeti szobor (ma magántulajdonban van) szerepelt a Képzőművészeti Főiskola 1937-ben, a Műcsarnokban rendezett reprezentatív tárlatán. Kisméretű bronz változata ma a Fiatal lány szobrával együtt a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Ezt a műkőből készült változatot 1936-ban helyezték el az épület utcára néző homlokzatán. A mészkőből készült változat 1958-ban kapott helyet a nagykőrösi kórház parkjában, Higiénia néven.

Egy nyári napon már kerestem ezt az épületdíszt, de akkor nem találtam meg. Most módszeresen végigjártam az utca mindkét szárnyát, de elsőre így sem sikerült felfedezni, mivel a házszámot nem jegyeztem meg. Az utca végére érve, és látva a sok romos épületet, a lebontott házak helyén álló üres telkeket és az új épületeket, már arra gyanakodtam, hogy a keresett szobor is egy lebontott házon volt. Szomorúan baktattam vissza a Thököly út felé, amikor végül a szürke falon megbúvó szürke leány előbukkant két bokor között. Nem lehet csodálkozni rajta, hogy megpróbál elrejtőzni ez a törékeny teremtés! Több mint hetven éve hóban, fagyban, tűző napsütésben tűrte az idő viszontagságait, és még egy géppuska sorozatot is el kellett viselnie. Védekezésül nem hogy golyóálló mellény nem volt rajta, de még a vékony lepel is éppen lecsúszott a testéről. A szobor alatt a falon még ma is látható az oroszok által festett pecsét, amit a háborúban az átvizsgált házakon elhelyeztek.
(Forrás: Prohászka László: Dabóczi Mihály)