Őszintén szólva, ezzel és a szomszédos műlappal http://www.kozterkep.hu/~/12162/1848_as_emlekmu_Tiszapuspoki_2002.html kissé bajban vagyok a 'több mű, több műlap'-elvet illetően, hiszen a két azonos időben állított (1948), azonos időben felújított és kiegészített (2002), szemmel láthatóan eredetileg, illetve a felújításkor is azonos szobrászok közreműködését igénybe vevő emlékmű két külön történelmi eseménynek állít ugyan emléket, mégis egyetlen térben foglal helyet, és a felállításkor/felújításkor kialakított térképzés ilyen módon még erőteljesebben ugyanabba az összefüggésbe helyezi a két emlékművet.

A szemből nézve jobb oldalon álló felszabadulási emlékmű a 48-as emlékmű felé forduló oldalán 'A magyar nép szabadságáért / életüket áldozó / szovjet katonák / emlékére' felirat áll, másik két szembetűnő oldalán pedig háborús reliefek láthatóak, kereszten golyóval átlőtt sisakok, illetve egy gyermekét óvó anya. A domborművek jól megítélhetően ugyanannak a mesternek a 2002-ből való alkotásai, aki a szomszédos 48-as emlékművön a Petőfi- és a Kossuth-portrékat készítette. Feltehetőleg nem azonos viszont azzal a szobrásszal, aki az eredeti, 1948-as obeliszkeket és a tetejükön látható alakokat formálta meg.

Feltöltésem idő előtti, mert bár belekezdtem a levelezésbe, sem az 1948-as, sem a 2002-es szobrász nevét nem tudtam még meg. Ám a feltöltést hozzászólásnak szánom a szombathelyi felszabadulási emlékmű körül kialakult vitához - íme, egy közösség, amely saját történelmét a rendszerváltás után is méltósággal és épen őrizte meg, mintaszerűen nem tagadta meg egykori önmagának valamikori múltját (s így önmagát), még akkor sem, ha az a bizonyos 'felszabadulás' aránytalanul nagy áldozatokkal járt, vért követelt, életeket, és negyven éven át egyáltalán nem a szabadság, hanem az elnyomatás képét öltötte, alighanem itt is pontosan ugyanúgy, mint mindenütt Magyarországon. Ha egy ilyen emlékmű a helyén marad, az az alapvető történelmi tényen, a szovjet hadsereg katonai áldozatain túl, bizony, erre is emlékeztet.