Balázs Ferenc életéről:
'Mátészalkán (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) született. Az elemi iskola után négy polgárit végzett; az építõipari technikumot - anyagi okok miatt - az elsõ év után abba kellett hagynia. A Budapesti Épületszerelõ Vállalatnál helyezkedett el, ahol kitanulta a vízvezetékszerelõ-szakmát, s a továbbiakban szakmájában dolgozott. 1953-ban Tokajra, katonai munkahelyre került, ahol még abban az évben államtitok megsértésének vádjával letartóztatták, majd két és fél év börtönbüntetésre ítélték. Ebbõl tizennégy hónapot töltött le a tatabányai büntetõ munkahelyen, amikor 1954. áprilisban feltételesen szabadlábra helyezték. Szabadulását követõen több munkahelyen, de mindig szakmájában dolgozott. 1956. október 7-én megkísérelte elhagyni az országot, de Gyõr közelében elfogták, és a Fõ utcai börtönbe szállították. Az elõzetes letartóztatásból október 30-án szabadult. Október 30-án a Páva utcai rendõrségen, majd a Tompa utcai fegyveresek révén próbált meg igazolványhoz jutni, eredménytelenül. Utóbbi helyrõl a Corvin közbe küldték. Itt találkozott egy volt rabtársával, aki rábeszélte, vállaljon fegyveres õrséget: a XIII. kerület, Huba utca 7. szám alatti vöröskeresztes raktárnál ellenõrizte a bejövõ és kimenõ személyeket. November 2-án délután leadta szolgálati fegyverét a Teve utcai rendõrségen, de nem lévén egyéb budapesti szállása, továbbra is a Huba utcai iskola épületében lakott. November közepén az iskola egyik tanárával összeszedték a környékrõl az elszórt fegyvereket, nehogy gyerekek kezébe kerülve tragédia történjen, és ezeket lekezelve elásták az iskola udvarán. Még az év folyamán a IX. kerületi Aszódi utcába költözött, és kisegítõként helyezkedett el egy autószerelõ kisiparosnál. 1957. március 22-én tartóztatták le. A Budapesti Katonai Bíróság 1957. március 28-án megtartott statáriális tárgyaláson fegyverrejtegetés vádjával halálra ítélte. Április 10-én kivégezték.'
Forrás: http://1956-oktober-23.uw.hu/martir_1.htm

A mellszobrot halálának 35. évfordulóján állították.