Adattár
NIKELSZKY Géza
iparművész, festő, publicista, (Szatmárnémeti, 1877. július 28. - Pécs, 1966. szeptember 11.)
1892-1997: Iparművészeti Iskola, díszítőfestő szak, tanárai: Aggházy Gyula, Schickedanz Albert, Székely Bertalan, 1897-98-ban Münchenben Hollósy Simon. 1899-1951 között a pécsi Zsolnay gyár tervezőművésze, majd a gyári múzeum vezetője. A díszműtervezés gyári munkája mellett a költészet, műkritika, festészet, karikatúra és grafika foglalkoztatta, s a művészeti közéletben is jelentős szerepet vállalt. 1926-ban részt vett a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága alapításában, ott mindvégig vezetőségi tag volt. A társaság kiállításainak állandó szereplője. Tárcái, novellái, versei, karikatúrái 1900-tól a Pécsi Naplóban jelentek meg. 1939-ben János Vitéz rajzsorozatáért elnyerte a társaság Weber Xavér-díját. A Zsolnay gyárban a szecessziós művészcsoport meghatározó egyénisége. Főműve a Torinói Világkiállítás (1911) "Vízudvarának" eozin falburkolata, mely 100 csempelap 100 különböző rajzán idézi fel a magyar népmese világát. Fontos munkája még a pennsylvaniai Johnstown görög katolikus templomának oltára (1930). Forrásértékű könyve a Zsolnay gyár művészetéről 1959-ben jelent meg. Első munkája a gyárban [Darilek Henrikkel] a budai várpalota Szt. István terméhez az Árpád-házi királyképek kerámia változatának megfestése. Önálló terveiben a népi hagyományokból merített, stilizált növények és állatok ábráit kölcsönözte és építette be a szecesszió szín- és formavilágába. Elbeszélő stílusát világos komponálás és a népmese egyszerűsége jellemzi. Képzőművészeti életműve természetelvű alapokra és szecessziós eszmevilágra épült. Baranya gazdag tájait és csendes falvait, öreg pécsi utcák környezetét festette a korstílus eleven mozgalmasságával. Készített ex libriseket, tervezett vázát, tálat, kályhát és faliszőnyeget, bútort is. Pécs univerzális művésze volt.
Mesterei .
Aggházy Gyula, Schickedanz Albert, Székely Bertalan, Hollósy Simon.
Egyéni kiállítások .
1919 • Pécs (gyűjt.)
1927 • Pécs
1938 • Műcsarnok, Budapest
1942 • Az első önálló grafikai kiállítás Pécsett [Havas L. és Rainer M.-nal]
1944 • Pécs
1945 • Baranya megyei Múzeum [Gádor Emillel], Pécs
1945 • [Sinkó A. szobrásszal], Pécs
1947 • Baranya megyei Múzeum (gyűjt.) • Jubiláris (kat.), Pécs
1949 • Városi Múzeum (gyűjt.), Pécs
1954 • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1955 • Iparművészeti Múzeum, Budapest (gyűjt.) • Pécs
1959 • János Vitéz rajzsorozat, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1959 • Pécs (gyűjt.).
Válogatott csoportos kiállítások .
1944 • Nemzeti Szalon, Budapest 100. csop. • Nemzeti Sportcsarnok
1945 • Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete Első Csoportos kiállítása
1945: Baranya megyei Múzeum, Pécs
1945-1949 • A Szabad Szervezet kiállításainak állandó résztvevője
1951 • Öt pécsi művész, Pécs (kat.).
Köztéri művei .
falburkolat, csempekompozíció (Zsolnay eozin, 1911, Torinó, Világkiállítás, Vízudvar)
Hősi emlékmű [K. Nagy Mihállyal] (Zsolnay pirogránit, 1922, Dunaszekcső)
templombelső (faldíszítő festés, 1925, Pécs, evangélikus templom)
oltár (Zsolnay eozin, 1930, Johnstown [Pennsylvania], görög katolikus templom).
Művek közgyűjteményekben .
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Városi Múzeum, Pécs.
Irodalom .
Martin F.: ~ jubiláris kiállítás (kat. bev., 1947. október)
Achátz I.: ~ gyűjteményes kiállítása 70. születésnapja alkalmára, Sorsunk, 1947. december
Béky J.: 50 napsugaras esztendő. Beszélgetés ~ festőművésszel, Új Dunántúl, 1948. április 11.
Debitzky I.: Egy élet termése. ~ festőművész gyűjteményes képkiállítása, Dunántúli Napló, 1954. február 10.
Sz. Szabó L.-Né: ~ pécsi festőművész budapesti kiállításáról, Dunántúli Napló, 1955. május 20.
(?): Tudósítás pécsi festőművész és keramikus budapesti kiállításáról, Dunántúli Napló, 1955. április 3.
Di [Debitzky]: bácsi 80 éves. ~ pécsi festőművész 80. születésnapján. Élete, munkái, Dunántúli Napló, 1957. július 7.
Di [Debitzky]: János Vitéz, Petőfi Sándor költeményének képes meséskönyve ~ képeivel, Dunántúli Napló, 1959. május 5.
Rapai P.: Fél óra a Zsolnay-kerámiák tervezőjével, a kiváló festővel, Szabad Föld, 1962. december 9.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról