Miez?

Rövid bemutatás
Működési Elvek
Szerkesztőségi Szabályzat
Felhasználói Segédlet

Projekttörténet
Köztérkép Mozgalom
Partnereink
Technológiai kolofon
Kapcsolat
Impresszum

Jogi Dolgok

Szerkesztőségi Szabályzat

Utoljára frissítve: 2016. február 3. (új műk. elv. miatti kiegészítések a Szoborlap-címről főként)

I. Szerkesztőség megválasztása

1. Évente 1 alkalommal, április hónapban kerül megválasztásra a Szerkesztőség a Köztérkép Mozgalom tagjai által szavazással, valamint az Üzemgazda általi felkéréssel.

2. Mindenki jelölheti magát, aki a szavazás előtti 12 hónapban legalább 0.1%-os aktivitással vett részt a teljes munkában és jelezte indulását a választáson.

3. A szavazásban legtöbb szavazatot elért 4 tag mellett az Üzemgazda kérhet fel további maximum 3 tagot. Eredményhirdetés akkor van, ha a választott és felkért tagok mindegyike elfogadta a megbízást.

4. A szavazás titkos, de az összesített végeredmény nyilvános.

5. A Főszerkesztőt az újonnan összeült Szerkesztőség tagjai választják meg maguk közül.

II. Szerkesztőség feladatai

1. A Szerkesztőség elsősorban a mindenkori Működési Elvek betartására felügyel, ezzel összhangban kezeli a publikált műlapokat, megszavazza a jóváhagyásra beküldött műlapokat. Itt a mielőbbi publikálás érdekében segítséget nyújt a nem önállóan publikálók számára, szükség esetén kiegészítő információkkal segíti munkájukat.
A Szerkesztőség jogosult megítélni, hogy egy feltöltő szabadon publikálhatja-e műlapjait, vagy jóváhagyásra kell küldenie azokat.

2. A Szerkesztőség elsődlegesen vizsgálja, az újonnan feltöltött műlap nem duplikáció-e, tehát biztosan nem szerepel-e már a lapcsalád állományában (más alkotás név alatt is akár).

3. A Működési elvekben foglaltak szerint a szerkesztőség tagjai jogosultak a műlapok szerkesztésére, de azt lehetőleg hozzáadás (továbbiakban HA) útján teszik: kiegészítések, javítások – forrás jelölésével.

a.) Aktív tagoknál a kommunikáció, kapcsolattartás előnyt élvez; a lap gazdája valószínűleg igényli, hogy minél inkább bevonjuk a változásokba, ezért lehetőleg a szerkesztői vélemény (párbeszéd) lehetőségét használjuk.
b.) Műlaphoz tett (szerkesztői) észrevétel esetén előfordul, hogy a műlap gazdája belső levélben válaszol. Ezt jó visszaterelni a szerkesztői kommentek vonalába, hogy a többi szerkesztő is tájékozódni tudjon.
c.) Itt is lehetőség van HA-ban megadni a javításra vonatkozó javaslatot, az itt írt üzenet már egy párbeszédre alkalmas panelre kerül, a címzett tud válaszolni, kérdezni.
d.) Lehetőség van a HA azonnali elfogadására (elsősorban inaktív tagok műlapjainál, vagy egyes tagoknál megegyezés, ill. hozzájárulás esetén alkalmazzuk).
e.) Nagyobb volumenű, átfogó javítást (HA, HA-csoportok, adathiba, összefüggések hibája) inaktív tag esetén is inkább a szerkesztőség egy másik tagja nézi át és fogadja el (kontroll, felelősség).
f.) A publikáláshoz való hozzájárulásnál (nem önállóan publikálók), ill. a szalagra szavazásnál is a Szerkesztőség tagjai figyelik, nincs-e lezáratlan ügy (szerkesztői kérés, javaslat). Jó, ha egy folyamat nem zárul le előbb, mint a folyamatban lévő részletek. A HA-k elfogadását automatika figyeli, vagyis addig nem megy ki a lap, ill. nem kaphat szalagot, amíg ez nem történik meg. Másrészt a kommentnél, ha utolsóként szerkesztői vélemény volt, utána a lap 48 órát várakozik (kivéve, ha kap egy negyedik szavazatot).
g.) A friss avatás lapjai – ha arra méltók – előnyben részesülnek, mind a publikációra, mind a szalagra várók sorában.

4. A szerkesztők feladata a számítógépes rendszer által a Szerkesztői szobába legyűjtött Szoborlap-cím várományos műlapok megvizsgálása és címkézése.

A rendszer által leválogatott műlapok címkézése előtt a következő szempontok vizsgálata szükséges:
a.) a műlapon bemutatott alkotás jellege ezek valamelyike: szobor/kútszobor, mellszobor, lovasszobor, mobil, dombormű, domborműves emléktábla, térforma/plasztika, emlékmű, feszület, síremlék, épületdísz*. Emellett csak köztérről: murália (mozaik, sgraffito, secco, más murália).
* ha szobor, dombormű, térforma/plasztika, nagy méretű murália vagy üvegablak
b.) a műlap leírása mezőnél elsődlegesen a feltöltő által megírt saját, semmiképpen nem a többi paramétert és törzsadatot ismétlő szöveg. Egy adott forrás releváns és kifejező sorainak, forrásmegjelöléssel történő közlése elfogadható — de a leírás nem állhat csak idézetből;
c.) megfelelő számú és minőségű, a feltöltő által készített fénykép megléte, illetve archív fénykép feltöltésénél forrás megjelölése, borítókép megfelelőségének vizsgálata, indokolt esetben cseréje;
d.) a térképen történő elhelyezés helyessége (pl: egy nyíregyházi Kossuth Lajos utcán lévő szobor ne egy hévízi Kossuth Lajos utcán legyen elhelyezve).
e.) A Szerkesztőség figyelembe veszi a műlapok kiemelésénél az alkotás értékét, a leírás minőségét és egyedi tartalmát, a képek számát és minőségét, valamint az űrlap kitöltöttségét, teljességét.
Ezen belül mérlegeli a következőket: nem kap Szoborlap-címet olyan lap, ami a publikálási minimum-kritériumokat nem éri el. Itt kivételt képeznek a régi műlapok, ahol kicsit lazábban értékel, mivel akkor még nem voltak ezek a kritériumok.
Másrészt ha a bemutatás kizárólag, ill. jellemzően idézett szöveget tartalmaz, a Szoborlap-címet nem érdemli ki.
Amennyiben a műlap mind tartalmilag, mind esztétikailag megfelel a Szoborlap-címmel jelölés feltételeinek, úgy a szerkesztők az ajánlást elfogadják és szavazással felcímkézik a műlapot.
A Szoborlap-címhez elegendő bármely 3 szerkesztőségi tag szavazata.
f.) A szerkesztők a rendszer által nem beválogatott új műlapokat is, és amennyiben egy műlapot Szoborlap-címmel ellátásra érdemesnek találnak, úgy szavaznak rá. Szavazatukkal a műlap bekerül a Szerkesztői szobába.
g.) Amennyiben a szerkesztőségi tagok egy műlap esetén közös erővel sem tudják eldönteni, hogy az adott lap megkapja-e a Szoborlap-címet (ez abban az esetben fordulhat elő, ha egy műlapra a szerkesztőktől 3 IGEN, 3 NEM érkezik és a többi szerkesztő tartózkodik), úgy a mindenkori főszerkesztő hatáskörébe tartozik ennek elbírálása.
A Szoborlap-cím tetszőleges időpontban kiosztható és elvehető. A műlapokat folyamatosan ellenőrizzük, így a korábban nem megfelelően kitöltött, de később “feljavult” műlapok is újra a Szerkesztőség elé kerülnek.

5. A szerkesztőségi tagok az általuk jóváhagyott képek és leírások felhasználásának jogosultságát nem hivatottak ellenőrizni, de amennyiben erős gyanú merül fel ezek eredetiségére vonatkozóan, úgy a szerkesztők feladata a műlap feltöltőjének forrásmegjelölésre történő figyelmeztetése.

6. A szerkesztőség jogosult kétféle jelölés használatára:
a.) "Valószínűleg hibás adatok": 2 szerkesztő jelölése esetén ezek a műlapok publikusan látható jelölést kapnak, hogy ezzel hívjuk fel a figyelmet arra, hogy azon nagy valószínűséggel nem megfelelő adatok szerepelnek;
b.) "Erősen problémás": 2 szerkesztői jelölés utána műlap automatikusan visszakerül szerkesztés alatti státuszba, ahol a beküldő vagy kezeli és újra beküldi a műlapot, vagy kitörli. Ezt a rájegyzett szerkesztői vélemények alapján kell megtennie.

7. A szerkesztőség jogosult a legalább 7 napja várakozó hozzáadások elfogadására, de többségében kezeli a műlap-elkérésekre érkező hozzáadásokat is.

8. Indokolt esetben a szerkesztőség, vagy az üzemgazda jogosult műlap azonnali törlésére is.

9. Gazdátlan műlapokon végzett javításokat a Szerkesztőség lehetőség szerint hozzáadások formájában teszi.

III. Egyéb rendelkezések

1. A szerkesztőségi tagok felkérés alapján dolgoznak és tisztában vannak azzal, hogy az ezzel kapcsolatos munkavégzésükért sem anyagi, sem más ellenszolgáltatást nem kérnek és kérhetnek.

2. A szerkesztőségi tagok bármikor lemondhatnak posztjukról. Amennyiben a szerkesztőség létszáma 4 alá csökken, úgy az Üzemgazda további szerkesztőket jelölhet ki felkérést követően. Amennyiben ez sikertelen, soron kívüli választás írható ki.