Lányi Ernő, (születési nevén Langsfeld Ernő) (Pest, 1861. július 19. – Szabadka, 1923. március 13.) zsidó származású magyar tanár, karnagy, zeneszerző, a miskolci és a szabadkai Zeneiskola igazgatója, a Szent Teréz székesegyház karnagya, az iparos dalárda vezetője, a szabadkai városi zenekar és a Szabadkai Filharmónia megalapítója. ^[1]

A róla elnevezett zeneiskola koncerttermében, a falra szerelt konzolon látható a zenetanár, karnagy életnagyságú mellszobra. Almási Gábor szobrászművész ^[2] készítette gipszből, oldalán az alkotói szignó és a készítés éve olvasható. Fényes bézs színű festékkel vonták be. Három mellszobrot avattak fel a zeneiskola alapításának 100. évfordulója alkalmával. Lányi , Gaál, Cvetko Manojlovic büsztje az alapítót, és egykori igazgatót ábrázolja.

"A felszabadulás után 1946-ban szervezték újjá a szabadkai zeneiskolát. Gazdag hagyományokkal rendelkezett, és igen értékes tanári karral is. A zenei életnek ez a város mindig meleg otthont biztosított, a zenekedvelő közönség várta a muzsika műveseinek jelentkezését, s külön ünnep volt ennek a tanintézetnek a megnyitása. Ez az ünnepi aktus nem csak azzal járt, hogy a zeneiskola régi épületében ismét megkezdődött az instrumentális és a vokális muzsika oktatása, hanem még egy jeles lépés társult ehhez: megnyitották az iskola hangversenytermét azzal a szép elhatározással, hogy a terem méltó ékesítéséhez Almási Gábor szobrászművész elkészíti a zeneművészet legnagyobb alkotóinak mellszobrát. Nem csak egyet, hanem egy egész zenei Pantheont. Elsőnek 1947-ben Musszorgszkij mellszobrát készítette el, a következő évben Drvorák foglalt mellette helyet. Majd J. B. Bach, Rameau, Chopin, Paganini, Liszt Ferenc, Schubert, Haydn, Beethoven, Debussy és Lisinski mellszobra foglalta el az őt megillető helyet a hangversenyterem galériájában." ^[3]

---