Egy tavalyi szatmári kirándulás alkalmából meglepetésként fedeztem föl, hogy a már 2012-ben lefotózott Kálvin-szobor még mindig a csengeri református gyülekezet, gyülekezeti termének ajtaja mellett áll. Igaz, környezetét azóta kicsinosították, minthogy az épület vörös tégla díszburkolatot kapott.
Sajnos a Kálvin-szobor talapzata éppen olyan igénytelen megoldású, mint amikor először megörökítettem az alkotáspárt, hisz Kálvin alakja mellett, az ajtó túloldalán Méliusz Juhász Péter fejszobrát helyezték el.

Kálvin János "Noyon, 1509. július 10. – Genf, 1564. május 27.), francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, Bamber Gascoigne szerint „a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”.^[2] Elsősorban teológiai és egyházszervezői munkássága miatt nevezetes, de fontos szerepet játszott a francia irodalmi nyelv kialakulásában is.^[3][4] Huszonhat éves korában írt fő műve, amelyet aztán egész életében bővített és átdolgozott, az Institutio Christianae religionis („A keresztény vallás rendszere”), illetve az általa felállított genfi egyházszervezet Európa-szerte mintaként szolgált a református egyházak megalakulásához."
Forrás, és a leírás további része: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lvin_J%C3%A1nos

“1993. október 31-én szentelte fel Balogh Tihamér egyházmegyei esperes a csengeri református templom harmadik harangját, melyet Gombos Miklós őrbottyányi műhelyében öntöttek. Ugyanekkor avatták fel a gyülekezeti ház előtt Méliusz Juhász Péter és Kálvin János mellszobrát.”

---