Maderspach Károly kohómérnök, Maderspach Ferenc honvéd alezredes bátyja, feleségével Buchwald Franciskával együtt, lelkes híve volt az 48-as szabadságharcnak. Ruszkabányai vasgyáruk fegyverekkel és ágyúgolyókkal látta el a magyar honvédsereget. A temesvári csata után számos honvédnek nyújtottak segítséget a menekülésben. Megfordult otthonukban Bem József, Kmety György és Guyon Richárd is. A császári csapatok ezt nem hagyták megtorlás nélkül. Amikor 1849. augusztus 22-én bevonultak Ruszkabányára, koholt vád alapján Buchwald Franciskát a falu főterén, tárgyalás és ítélet nélkül, félmeztelenre vetkőztetve nyilvánosan megvesszőztették, majd börtönbe zárták. A vád az volt ellene, hogy a márciusi győztes csaták idején egy szalmabábut császári egyenruhába öltöztetett és gúnyversek kíséretében eltemetetett. Az ötgyermekes, 45 éves asszony bűne valójában az volt, hogy túl szívélyes vendéglátásban részesítette a menekülő honvédeket.
Férje, Maderspach Károly nem tudta elviselni a családját ért megaláztatást és még aznap öngyilkos lett.
Maderspach Károlyné, Buchwald Franciska három évtizeddel élte túl tragikus sorsú férjét. 1880. december 6-án halt meg Budapesten.
1909. október 10-én, még életben levő két gyermeke kezdeményezésre, emlékművet emeltek Maderspachné Buchwald Franciska tiszteletére a ruszkabányi Mozsár-hegyen, meggyőződésük szerint azon a helyen, ahol férje önkezével vetett véget életének.
Az emlékmű életnagyságú büsztje egy eredetileg Ferenczy István által megmintázott gipszszobor alapján készült, melyet a művész a családi hagyomány szerint 1840 táján készített hálából azért, amiért segítségükkel találta meg a kiváló ruszkicai márványt, amelyből később számos gyönyörű szobrot készített. A „görög oszlopok közé fogott baldachin formájú” emlékműre a következő szavakat vésték:
„Vándor állj meg! És emelj kalapot! Mert ez a hely Maderspachné Golgotája!”
Az 1920-as években az emlékművet megrongálták, eltávolították róla a mellszobrot és a feliratot. Az emlékmű többi részét áthelyezték a falu központjába, a római katolikus templom mellé, ahol 1933-ban az első világháború hőseinek névsorát tartalmazó márványtáblát helyeztek rá. A névsort később a második világháborúban elesettek neveivel egészítették ki.
A talapzata még ma is meg van és rendszeresen tartanak megemlékezést előtte.

---