A 100 éves Schiffer-villa egyik legértékesebb darabja ez a szobor. Igaz, a kiadott prospektus és a honlapon fellelhető információk szerint is lehetséges alkotóként Kisfaludi Strobl Zsigmond van feltüntetve, az idők során azonban ez a feltételezés megdőlt. Sajnos a korrekt pontosításra egyenlőre nem kerülhetett sor, a pontos tájékoztatás érdekében a kifüggesztett oldalnyi nyomtatott szöveg jelzi az érdeklődőnek a felfedezést. Az egyértelmű bizonyítást Mazányi Judit: Ligeti Miklós szobrászművész életműve című doktori disszertációja adja http://doktori.btk.elte.hu/art/mazanyi/diss.pdf

Ez az alkotás egy ciklus része, témája a 'bűn' ábrázolása, a bűnbeesés szereplői bemutatásával. Ennek első darabján jelenik meg Éva (1897), ma a Magyar Nemzeti Galériában látható http://www.hung-art.hu/kep/l/ligeti_m/muvek/eva.jpg

'Az Éva szobor léptékben eltérő, tartalmi párdarabja az Elveszett paradicsom c. munka. A földön, felhúzott térdekkel összegörnyedve ülő, minden izmát megfeszítő ifjú, a térdein görcsösen előrenyújtott karjaira hajtja fejét. A testtartás csakúgy, mint Éva alakjánál az ember veszteség felett érzett fájdalmát, egyedüllétre kárhoztatott, kétségbeesett állapotát jeleníti meg, és a cím szövi tovább az asszociációt: Ádámot látjuk a kiűzetés után.'
Ugyanitt: 'Nem tudni, hogy pontosan mikor készült a mű, de eredetileg a szobrász műteremvillájának a kertjét díszítette már 1908-ban. 1912 táján kerülhetett az akkor éppen felépült, ...Schiffer-villába..., mert a művész az 1913-as gyűjteményes kiállításon már nem mutatta be.'

Másrészt ez a márvány alkotás bizonyítottan párja a Magyar Nemzeti Galériában fellelhető, ugyanezzel a címmel készült alkotásnak: '...a későbbi változat a művész hagyatékából került a Magyar Nemzeti Galériába. Az előbbi, ma már sérült példány abban tér el a múzeumban őrzöttől, hogy azon a térd alatt nem volt áttörve a márvány. Így ez a példány közelebb áll az Éva c. szobor felfogásmódjához.'
Összehasonlításul: http://www.szecesszio.com/wp-content/gallery/sculpture-szobraszat/100_0771.JPG
Az újrafaragott példányról: '... szintén a kertjében állt. Ebből arra következtethetünk, hogy számára a szobornak kiemelten jelentősége volt.'

Forrást ld. a szövegkörnyezetben.

LM a bűnbeesés témakörével kapcsolatban több szobrot készített, végül három opust tartott érdemesnek arra, hogy az 1900. évi Szalon táli tárlatán kiállítsa.
Az MNG-ban gyakran látható 'Éva' címűt, az itt látható 'Bűnbeesés' egy variánsát, és az MTA szegedi székházának aulájában látható 'Tudás fája' című kompozíciót, mely egy másik szoborlapon látható itt.
A szobor - szobrok keletkezésével kapcsolatban pontos dátumot meghatározni nehéz, mert az ötlet és a nemes anyagból való kész mű között meglehetősen hosszú idő szokott eltelni, hol a megrendelő hezitálása, de leginkább a kő vagy bronz ára miatt.
Jelen esetben a legvalószínűbb, a következő. Ligeti Miklós 1893-95-ig Párizsban élt, s a Julien Akadémia padjait koptatta. Azonban hamar megtalálta Rodin műhelyét, aki befogadta őt. A mester több alkotásán van feltüntetve LM, mint segítő. Különösen az ehhez hasonlatos, a kőből csak félig kibontott alkotások vonzották, ezért gondolom, hogy az alapötletek ott születtek, s mikor mint sikeres szobrásznak volt pénze modellre és márványra megfaragta őket.
Érdekes, hogy a Schiffer villában található változat sokkal ünnepélyesebb, frissebb - dacára a kompozíció szempontjából lényeges kezek hiányától, mint a Stefánia úti műterem villában állt változat. Az kicsit depressziósnak tűnik. Igaz, kiszorulni az édenkertből, nem túl vidám dolog.
Nos tehát, hogy a lényegre térjek, én a mű keletkezését 1897-re, az Évával egy időre tenném.