Király Róbert egri szobrászművész rajongással beszélt az emlékműről, amely kedvenc alkotásai közé tartozik.

Babits Mihály: Fiatal katona című 3 versszakos versét ábrázolta az emlékoszlop 4 oldalán. http://epa.niif.hu/00000/00022/00160/05193.htm

Babits Mihály az I. világháború idején írta e versét, pacifizmusát itt is érezzük. Sajnálja a fiatal katonát, aki még alig élt, előtte lenne az élet: szépség, épség'..., örömök, tudás..., de mindezek nem lehetnek az övéi, mert a háborúba kell mennie. Már a 4. sorban érzékelteti a költő, hogy halál vár az ifjúra..

A 2. versszakban azt érezhetjük, hogy a fiatal könnyen megy, mivel még csak a szeretetet ismeri, nem gondol arra, mi várhat rá a harcmezőn. Még nem tudja, mi a gyűlölet, 'elméletben' sem ismerte eddig, 'gyűlölt minden gyűlöletet'... Most majd nem élhet úgy, aminek született, boldog emberként, mert ölni kell, amire nem készült fel. Ez is a háború szörnyűsége.

A versszakok befejező sorai az ismétlésekkel erőteljesebbekké válnak, a reménytelenséget, a fiatal katona eljövendő sorsát is kifejezik.

A fiatal élet szépségét, tisztaságát fogalmazza meg a költő az utolsó versszakban: 'arany szíve, arany mosolya' van, s hazájáért, embertársaiért mind ingyen odaadja a háborúban. A befejezés szomorúságát fokozza, hogy azt sem fogja megtudni a fiatal katona, érdemes volt-e életét föláldozni 'győzünk-e..'. Az élet s a halál összekapcsolását mesterien valósítja meg a műben a költő.

A domborművek és az alatta lévő verssorokkal a szobrász is mesterien ábrázolja - az élni, menni, ölni, halni - tragikus katonasorsot, melyet minden háborúra vonatkoztat.