Az egykori Nagy utca (később Ferenc József, ma Horea út) és a Radák (ma Dacia) utca sarkán elhelyezkedő háromszintes épületet a budapesti illetőségű Kappéter Géza tervezte; közreműködött a tervezésben az aradi Steiner József, elképzelhető, hogy ő az építkezés lebonyolítását is végezte. Az építtető és első tulajdonos Udvari András, kolozsvári kovácsmester és kocsigyártó volt, aki a századforduló táján műhelyének udvarában sátrat állított, és mozgókép-filmeket kezdett vetíteni. A vállalkozás olyannyira sikeresen működött, hogy 1910. december 10-én ünnepélyesen megnyithatta ezt az épületet, mely akkor 17 lakást, a két utca felé forduló alsó szinten 10 üzlethelyiséget, és legfőképpen pedig egy 400 férőhelyes mozit foglalt magában. Sajtótudósítás létezik arról a lakossági igényről, mely szerint az épületről a meztelen férfiak domborműveit távolítsák el (a Kolozsvári Hírlap 1910. október 29-i számában). Udvari a későbbi években a kolozsvári mozi-kultúra egyik fő alakjának számított Janovics Jenő mellett.

A modernista szecesszió irányzatához tartozó épület felső homlokzatán meg az íves üveg esővédő alatt szimmetrikus rendben elhelyezett hatalmas fehér féldomborművekből álló sorozat (a tengely a félköríves sarok az utcai főbejárattal és a névvel) szinte biztosan nem a két építész munkája, de készítőjükre, a szobrászmunka végzőjére sehol nem tudtam ráakadni. Valószínű viszont, hogy az elképzelés ott szerepelt az eredeti terveken, és nem önálló szobrászi intenció végeredményei: a ház nyugati frontján látható női arc, az épület funkciójához illeszkedve, határozottan a régi némafilm világát és tipikus szereplőjét jeleníti meg. A hivatalos verzió szerint a reliefek a munkát és a tudományt szimbolizálják.

Az eredetileg Uránia néven megnyitott mozi, korszakonként más nevekkel ugyan, de egészen a legutóbbi időkig működött - most, úgy láttam, játékterem vagy kaszinó üzemel benne.